HTML

Tündérke történetei

Ezek általam kitalált történetek...csak kitalációk...nem fedik a valóságot (ami esetleg igaz lenne az csak rólam szól...vagy egy két emberről aki beleegyezett a történet megirásába....)

Friss topikok

  • Black Barbie: haha...ha belegondolok hogy őt szerettem...vicces...ez volt csak fellángolás:D (2007.07.17. 21:00) Szerelem első látásra...
  • Zsófic: Köszi,köszi:D De téééééééényleg:D:D:D (2007.05.11. 17:12) Zuhanás a mélybe

Linkblog

Titkos szerelem...

2007.07.17. 20:57 Black Barbie


Juppiii...egy hét Románia.Igaz,hogy van egy barátom 7 hónapja,de kell egy kis kaland.

Meg is érkeztünk a hegyvidékes,gyönyörű Felsőbányára,ahol hugom,Norina született.Én innen
pár km-re Nagybányán láttam meg először a napvilágot.Már alapból nagyon vágyakoztam vissza,
de nem gondoltam volna,hogy ennyire hiányzik ez a szépséges táj.A levegő olyan friss,hogy
szinte harapni lehet.Fitt,éber vagy,semmi fáradtság nem talál rád ezen a helyen.Ezt biztosra
mondom mivel egy héten keresztül max. 15 órát ha aludtam.És persze semmi bajom nem volt.
Hát egy ideig tengtünk-lengtünk hugommal.Érkezésünk után egy nappal találkoztunk is unoka-
tesonkkal,Norbertoval,aki nagyszerű fodrász egy nagyszerű szalonban.Elvitt minket egy kis sétára,
ami már nagyon hiányzott nekünk.Elvitt minket a szalonba is,hogy lássuk,hol is dolgozik.Velünk
jött az egyik barátja.Andriu-nak hivják (Endru).Hát már az első perctől megtetszett...eléggé
megtetszett.Másnap Norberto megcsinálta a hajunkat,közben kitaláltuk,hogy csütörtökön gooo party.
Persze Andriu is velünk jön.Na mondtam is a Norbinak,hogy valami nagyon jo frizurát csináljon,
mert tetszeni akarok.Persze kiröhögött,és ezek után csak azt hallottam tőle,hogy Andriu.
Amit azért nem bántam,mert igazán tetszett a fiú.Végre eljött a várva várt nap,csütörtök.
Még egy gyors igazítás a hajamon és mehet a party.Hát találkoztunk is a többiekkel.Elmentünk
a szokásos helyükre a szokásos italukat inni.Két literes üvegben sör.Hát nekem furcsa volt,de
azért tetszett.Ja persze azt tudni kell,hogy Norbin kivül senki nem tudott magyarul.Jo meg
persze rajtunk kivül.Igy Adriu is épp egy-két szót tudott csak,kb annyit mint amennyit én románul.
De ez nem állt közénk,unokatesom szépen forditgatott.Meg hát az az igazság,hogy szavak nélkül
is megértettük egymást.Egyszer csak Norbi azt sugja a fülembe (nem tudom mér súgta mikor úgyse
érti senki...),hogy Andriu meg akar csókolni.Na hát ehhez mégis mit szóljak?Körübelül azóta
kívánom ezt mióta megláttam.Hát annyit mondtam csak,hogy majd úgyis megtörténik,csak spontán,
ne beszéljük meg,hogy mikor csókolózunk.Hát rá fél órára odajött és lesmárolt.Kb nem kaptam
levegőt a hirtelen jött érzéstől.Innentől kezdve minden ment mint a karikacsapás.ELmentünk
egy klubba,ahol táncoltunk.Igaz nem sokáig voltunk ott de attól mi még nem váltunk el.Én és
Andriu a Norberto barátnőjénél,Csokibabánál aludtunk.Egy ágyban.Együtt.De még mielőtt bárki
vmi rosszra gondolna (ami amugy nem rossz...),nem történt semmi csókolózáson kivül.Igen,
bármilyen csalódást kell okoznom de nem feküdtünk le egymással.Reggel felkeltünk,elkísértük
Norbit dolgozni.Csak két órát kellet rá várni.Ezután négyen,hugom,Norbi,Andriu és én felmentünk
a Kék-tóhoz.Csodálatos egy hely.De ettől függetlenül utálatos,hogy olyan fent van és nehéz volt
oda fel jutni.De megérte.És megint csak el kell szomorítanom az olvasót,de ott sem történt semmi
szexuális.Ezen az estén sétálni vittek minket egy parkba,ami az állatkert mellet volt.De mivel
sötét volt max. csak madarakat meg oroszlán üvöltést hallottunk.Itt már Andriu-val olyan szinten
egymásba gabalyodtunk,hogy egy percig sem birtuk volna egymás nélkül.Nem is kellet,mivel ott
aludtam nála.De hát ahogy ez lenni szokott most sem történt meg semmi olyan,amit le kéne irni.
Persze ezt leszámitva nagyon élveztem vele minden egyes percet,dehát sajna nem lehetett semmi
olyat csinálni,mivel természet anya beleszólt a dolgokba.Na nem baj,valahogy kiheverem.
Megintcsak felkeltünk,eljött a szombat.Holnap vasárnap,amikoris hazamegyünk.Nagy bánatunkra.
Mindegy.Szombaton felmentünk megint a Kék-tóhoz.Aztán megint vissza Nagybányára.Norbi megint
vmi fontosat akart mondani.Ugye én már lefeküdtem volna Andriu-val de ez a női nem nagy hátrányára
nem lehetett,mivel ott véreznem kellett pont akkor.De Norbi közölte velem,hogy Andriut nem
érdekli és ha én is szeretném ő szeretne lefeküdni velem.Hát persze,hogy belementem,már annyira
vágyakoztam utánna.De megint el kell szomorítanom mindenkit...nem történt meg.Csak majdnem.
Sajnos történt egy kis baleset ami nem engedte,hogy az aktus megessen (ezt inkább nem
részletezem...),de ettől függetlenül ami volt az is nagyon csodálatos volt.Szebb mint bármi.
Már lassan későre járt,így lefeküdtünk.Persze megint Andriu-val aludtam.Reggel felkísértek
minket Felsőbányára,mert indulunk haza.

Elbúcsúztunk.Újra haza kell térnem.De nem megy.Nem tudok elindulni mégis múszáj.Már a kocsiban ülünk.
Integet.Látom szomorú arcát,és szinte kérem az Istent,hogy valami történjen,hogy ne tudjunk hazamenni.
De nem történik semmi.Az egész visszaút gyötrelmekkel teli szomorúság volt Norina és az én számomra.
Egyszerüen nem tudjuk elképzelni,hogy hazamenjünk.Mintha mágnesként vonzanának minket.Életünk legszebb
hete volt,ami örökre bennünk él.Azóta azon rágódom,hogy mit is érzek valójában.Itt a barátom,aki nem
érdkel már.Igazán nem is érdekelt soha.Viszont Andriu,állandóan az eszembe jár.Mikor becsukom a szemem
tisztán látom mosolyát,ahogy néz rám szemeivel,tisztán hallom ahogy azt mondja:
Timi Timi i love you Timi...szeretlek Timi.Én is szeretlek Andriu.Akárhányszor eszembe jut,könnyek
gyűlnek a szemembe.Sírhatnékom van,hogy ő ott én itt ülök.Hogy nem láthatom,csak képen.Nem érezhetem
az érintését,a csókjait,ölelését.Nem fogja többé kezem,és nem karol át soha többé.Nem tudom mikor látom
újra.És azt sem tudom,hogy fogom kibirni nélküle.Itt sírunk a hugommal,és szenvedünk.Én nagyon szenvedek.
Soha nem gondoltam volna,hogy ilyet érezhetek.És igy.És mégis annyira messze van tőlem,és annyira fáj,
hogy nem lehet velem.Igazuk van a legjobb barátnőimnek...akik szintén átélték ezt.
Ez az a kapcsolat,ez az az érzés, ami soha nem teljesülhet be.Az álmainkban,vágyainkban ott van,
és ott is lesz örökre.Soha nem fog eltünni.Titkon mindig róluk álmodozunk,még ha férjünk,és
gyerekeink lesznek.Ez egy titok,kettőnk titka amit csak mi érthetünk,amit csak mi éltünk át.
Majd ha kislányunk,kisfiúnk,netán unokánk ugyanigy sir,elmondhatjuk nekik a történetünket.
Hogy valahol van egy fiú,akit azóta is titkon álmainkban szeretünk.Akivel csak álmainkban,
gondolatainkban találkozhatunk.Akik képzeletünkben az életünk nagy szerelme.És ez egy soha el
nem múló érzés.Örökre bennünk lesz és meg kell tanulnunk élni ezzel a vággyal.Szeressük akárhogy
egymást,nem teljesülhet be soha.Ő ott én itt.És érzem,tudom,hogy soha nem felejtem el őt.
Képzeletim,álmaim legszebb vágya lett.Ahogy mondjátok csajok,legalább lesz mit mesélni az
unokáknak...és mi megpróbáljuk,hogy ebből is csak a jót hozzuk ki.
Ha netán olvasod egyetlen Andrium,tudd,hogy nagyon szeretlek,és nagyon hiányzol.Nagyon belevésted
magad a szívembe és biztosan tudom,hogy ott is maradsz örökre.Remélem mihamarabb találkozunk,
és minél gyakrabban látjuk egymást.
I LOVE YOU BABU BABU(L)(K)<3

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tunderketortenetek.blog.hu/api/trackback/id/tr60119944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása